M-Bus vagy Wireless M-Bus: vezetékes vagy rádiós leolvasás?
Az M-Bus és a Wireless M-Bus neve és adatformátuma közös. Az egyik érpáron, a másik rádión továbbítja az adatokat – és ez meghatározza, hol melyiknek van a helye.
Metbox ·
Vezetékes M-Bus
Az M-Bus (Meter-Bus, EN 13757-2 és -3) kétvezetékes buszon köti össze a mérőket. A master – itt a gateway – látja el tápellátással a buszt, és sorban lekérdezi az egyes mérők értékeit a primer címük (1–250) vagy a hosszabb szekunder címük alapján, amely általában a gyári szám.
Mivel a gateway kérdez, a mérési adatok igény szerint és tetszőleges gyakorisággal érkeznek, a buszon lévő mérők pedig az interfészük tápellátását a buszról kapják. Olyan épületekbe ideális, ahol a felszállóban már van kábelezés, valamint gépészeti helyiségekbe és hőközpontokba. Egy Metbox Pro akár 150 mérőt is lekérdez egy buszon; lásd: M-Bus gateway.
Wireless M-Bus
A Wireless M-Bus (EN 13757-4) ugyanilyen adatokat rádión továbbít, 868 MHz-en. Az elemes mérők saját ütemezésük szerint adnak, a közelben lévő gateway pedig nem kérdez, hanem figyel. Nincs mit kábelezni, ezért ez a szokásos választás lakásvízmérőkhöz és fűtési költségmegosztókhoz. Lásd: Mi a Wireless M-Bus?
Melyiket válassza?
Ha az épületben már van busz, a vezetékes M-Bus megbízható, és igény szerint olvas le. Ha nincs kábel, vagy a mérők az egyes lakásokban vannak, a Wireless M-Bus megspórolja a kábelezést. Sok helyszínen a kettő keveredik: a hőközpontban egy hőmennyiségmérő a buszon, a lakásokban vízmérők rádión.
A Metbox Pro egyszerre olvassa mindkettőt – vezetékes M-Bust és Wireless M-Bust, valamint Modbust –, a platform pedig minden mérőt ugyanúgy jelenít meg, bármelyik úton érkezett is az adat.